Kaszaper Község Weboldala

A Békés megye déli részén fekvõ Kaszaper nagyközség õse, a középkori Pereg város a Száraz-ér partján, a környezõ tájból észrevehetõen kiemelkedõ, az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó egyik dombháton, az ún. Templom-halmon épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal. Ez a terület a mai Végegyházától északnyugati irányban, mintegy 2,5 km távolságra található a Száraz-ér partján.

Az 1937-ben itt végzett ásatás során feltárt sírokban talált leletek bizonyítják, hogy a korai Árpád-kortól a Hunyadiak, illetve I. Ferdinánd koráig ide temetkeztek. A Templom-halmon emberi csontmaradványok, edénytörmelékek, valamint a templom építõköveinek maradványai emlékeztetnek az elmúlt korokra.

Kaszaper jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, de addig a történelem folyamán szinte évszázadról-évszázadra változott. A településnév a Pereg helységnév (valószínû, hogy német eredetû: Perg, Berg=hegy) és a Kasza vezetéknév (ok voltak Pereg egykori birtokosai) összekapcsolt használata során kopott le Kasza-peregbõl. Pereg, illetve Kasz-pereg a Maros egyik ága, az ún. Száraz-ér mellé települt.

Az elsõ hiteles említést Rogerius mester Siralmas énekében találjuk, mely az 1241-es tatárjárásról szól. Ebben tudósít Pereg város pusztulásáról, ahol hetven falu népe keresett menedéket. Ahhoz, hogy a település újjászülessen, több mint két évszázadot kellett várni: pereg az 1400-as évektõl a Kasza-család birtokában volt, késõbb a Hunyadiaké, majd a Kállay-családé lett. Az oklevelek tanúsága szerint a település a Hunyadiak korában mezõvárossá fejlõdött.

Az 1552. évi török hadjárat Kasza-pereget is elpusztította, majd a hadjárat után lakosai fokozatosan visszatértek. Az 1596-os esztendõ a teljes pusztulást jelentette a településnek, amikor a török-tatár seregek teljesen feldúlták. A török kiûzése után Kasza-pereg a szomszédos területekkel együtt elnéptelenedett és sivár pusztává vált.

A késõbbi idõkben több bérlõ is feltûnt Kaszaperpusztán, amit hol az egyik, hol a másik környezõ településhez csatoltak. A kiegyezés évében, 1867-ben Kaszaperpuszta községgé alakult.

Az elsõ világháborút követõen az 1920-as években, az akkori földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, Kaszaperpuszta-Újtelep néven, a jelenlegi település helyén. 1926-ban Kaszaperpuszta „Kaszaper” néven végleges nevével önálló nagyközséggé alakult, s ezt az önállóságot a mai napig megõrizte.

A település fejlõdése a rendszerváltás óta dinamikus és nagy léptekkel halad elõre: a település úthálózatának 90 %-át szilárd burkolat fedi, kiépült a vízvezeték és gázvezeték hálózat és a nemzetközi hívásra is alkalmas telefonhálózat, 1997-ben pedig megkezdték a kommunális hulladékgyûjtést is, így a fejlesztések és beruházások révén a településen élõk életkörülményei nagymértékben javultak. 2002. nyarán befejezõdött Kaszaper és a 2000-ben csatlakozott Pusztaszõlõs közvilágításának korszerûsítése, a meglévõ hálózat új lámpatestekkel is bõvült.

Nemcsak kényelmi, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentõs beruházás volt az 1999-ben megkezdõdött szennyvíztisztító telep és csatornahálózat építése. A létesítmények átadása 2001-ben megtörtént, jelenleg a lakosság 70 %-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 601 millió forintos fejlesztés – saját erõ felvállalása mellett – állami és különféle elkülönített állami alapok támogatásával, valamint lakossági hozzájárulással valósult meg.

Az önkormányzati intézmények folyamatos karbantartása mellett a település jelentõs összegeket fordított fejlesztésre is. Az iskola 1998-ban különálló új épülettel bõvült, melyben számítástechnikai és nyelvi tanterem kapott helyet, 2002-ben a meglévõ épület bõvült egy új tanteremmel, majd 2005-ben egy zsibongóval. Fejlesztik az intézmények eszközállományát: az iskolát korszerû számítástechnikai eszközökkel, a zeneiskolát hangszerekkel szerelték fel.

Bár a település mindig is nagy gondot fordított a sportéletre, hiszen folyamatosan támogatja az önkormányzat a helyi labdarúgó csapatot, karban tartja és fejleszti a sportpályát és a kapcsolódó létesítményeket, most mégis régi álom vált valóra a 2002. szeptemberében megkezdet és 2003-ban befejezõdött sportcsarnoképítéssel. Az 1200 m2-es létesítmény az iskolai testnevelésórák magasabb színvonalú megtartását és tömegsport fejlesztését szolgálja, de lehetõséget biztosít a nagy helyigényû községi rendezvények számára is.

2000-ben népszavazással csatlakozott Pusztaszõlõs Kaszaperhez, 174 fõvel, s ekkor kezdõdött meg a korábban gazdátlan és elhanyagolt településrész fejlesztése, a két év alatt több mint 100 millió Ft-os ráfordítással. Kiépült a gáz- és vízvezeték-hálózat, elkészültek a szennyvízcsatorna-hálózat tervei, és egy régi épület felújításával és átalakításával három szociális bérlakás épült. Megmentették a lebontástól és a pusztulástól a régi Weinckheim-kúriát, ahol 2003. nyarára 14 férõhelyes szociális otthon létesül, s mivel a község nem bõvelkedik munkahelyekben, a szociális otthonban létesülõ 10 új munkahely jelentõs elõrelépés a munkanélküliség gondjainak enyhítésében. A településen a legnagyobb munkáltató valójában az önkormányzat, ahol az intézmények állandó létszámán kívül – óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, konyha és asztalosmûhely – a közmunkaprogramok keretében átlagosan évi 10-12 fõ foglalkoztatására van lehetõség. A községben van gyógyszertár és jól felszerelt fogorvosi rendelõ is. Folyamatosan mûködik a mûvelõdési ház, otthont adva a könyvtárnak, szakköröknek és kluboknak, szervezett kulturális programoknak.

1996 óta folyamatosan biztosítja az önkormányzat az ingyenes gyermekétkeztetést valamennyi iskolás és óvodás gyermek számára, mely nagy segítség a családoknak a beiskolázáshoz adott anyagi támogatás mellett. A magas szintû oktatás, a különbözõ, fakultációk, szakkörök és a zeneiskola foglalkozásai mind azt a célt szolgálják, hogy a településrõl elkerülõ gyerekek ne szenvedjenek hátrányt városi társaikkal szemben. Ettõl függetlenül a középiskola elvégzése után sokan maradnak munka nélkül, vagy elköltöznek a településrõl az itteni kevés munkaalkalom miatt.

Kaszaper az országos közúthálózatban igen jó helyet foglal el, hiszen az Orosháza-Mezokovácsháza-Battonya, illetve a Békéscsaba-Szeged városokat összekötõ 4432., illetve a 4428. számú mûutak keresztezõdésében fekszik.