Kaszaper Község Weboldala

Üdvözöljük településünk weboldalán

Polgármesteri köszöntő

Kun László Polgármester Úr képe

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Kaszaper község hivatalos honlapján!

Kaszaper Békés vármegyében található, a Dél-békési régióban, múltja az írott emlékek alapján a tatárjárás előttre igazolható, a régészeti leletek azonban korábbra teszik ezt az időszakot. Elhelyezkedésileg Szeged-Békéscsaba és Orosháza-Mezőkovácsháza metszésében található, az infrastruktúra szempontjából nagyon kedvező helyen. Amiért vonzó lehet településünk az a nyugodt környezet, nagyméretű telkek és rendezett településkép az újonnan beköltözők vagy érdeklődők számára. Működik általános iskola, óvoda és hamarosan bölcsőde is községünkben. Jómagam 2018 óta dolgozom a településért, mint polgármester és bízom benne, hogy a község dinamikus fejlődése vonzóvá teszi Kaszapert az idelátogatók és jelenleg is itt élők számára. A megújult weboldal azzal a céllal jött létre, hogy az ide látogatókat széles körben tájékoztassa a mindennapi friss információkról, és egy képet adjon a településről esetleg idegenek vagy elszármazottak részére. Információt kaphatnak a községet érintő fejlesztésekről, beruházásokról valamint a Polgármesteri Hivatal ügyintézési rendjéről. Bízom benne, hogy megújult weboldalunk az itt élők elégedettségét szolgálja, vendégeink érdeklődését felkelti, akik ha tehetik, látogassanak el hozzánk személyesen. Kellemes és hasznos böngészést kívánok!
Kun László Kaszaper község polgármestere

Helytörténet

A Békés megye déli részén fekvõ Kaszaper nagyközség õse, a középkori Pereg város a Száraz-ér partján, a környezõ tájból észrevehetõen kiemelkedõ, az esetleges árvizek idején is biztonságot nyújtó egyik dombháton, az ún. Templom-halmon épült fel, a közepén templommal, körülötte lakóházakkal. Ez a terület a mai Végegyházától északnyugati irányban, mintegy 2,5 km távolságra található a Száraz-ér partján.

 

Az 1937-ben itt végzett ásatás során feltárt sírokban talált leletek bizonyítják, hogy a korai Árpád-kortól a Hunyadiak, illetve I. Ferdinánd koráig ide temetkeztek. A Templom-halmon emberi csontmaradványok, edénytörmelékek, valamint a templom építõköveinek maradványai emlékeztetnek az elmúlt korokra.

Kaszaper jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, de addig a történelem folyamán szinte évszázadról-évszázadra változott. A településnév a Pereg helységnév (valószínû, hogy német eredetû: Perg, Berg=hegy) és a Kasza vezetéknév (ok voltak Pereg egykori birtokosai) összekapcsolt használata során kopott le Kasza-peregbõl. Pereg, illetve Kasz-pereg a Maros egyik ága, az ún. Száraz-ér mellé települt.

 

Az elsõ hiteles említést Rogerius mester Siralmas énekében találjuk, mely az 1241-es tatárjárásról szól. Ebben tudósít Pereg város pusztulásáról, ahol hetven falu népe keresett menedéket. Ahhoz, hogy a település újjászülessen, több mint két évszázadot kellett várni: pereg az 1400-as évektõl a Kasza-család birtokában volt, késõbb a Hunyadiaké, majd a Kállay-családé lett. Az oklevelek tanúsága szerint a település a Hunyadiak korában mezõvárossá fejlõdött.

 

Az 1552. évi török hadjárat Kasza-pereget is elpusztította, majd a hadjárat után lakosai fokozatosan visszatértek. Az 1596-os esztendõ a teljes pusztulást jelentette a településnek, amikor a török-tatár seregek teljesen feldúlták. A török kiûzése után Kasza-pereg a szomszédos területekkel együtt elnéptelenedett és sivár pusztává vált.

A késõbbi idõkben több bérlõ is feltûnt Kaszaperpusztán, amit hol az egyik, hol a másik környezõ településhez csatoltak. A kiegyezés évében, 1867-ben Kaszaperpuszta községgé alakult.

Az elsõ világháborút követõen az 1920-as években, az akkori földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, Kaszaperpuszta-Újtelep néven, a jelenlegi település helyén. 1926-ban Kaszaperpuszta „Kaszaper” néven végleges nevével önálló nagyközséggé alakult, s ezt az önállóságot a mai napig megõrizte.

 

A település fejlõdése a rendszerváltás óta dinamikus és nagy léptekkel halad elõre: a település úthálózatának 90 %-át szilárd burkolat fedi, kiépült a vízvezeték és gázvezeték hálózat és a nemzetközi hívásra is alkalmas telefonhálózat, 1997-ben pedig megkezdték a kommunális hulladékgyûjtést is, így a fejlesztések és beruházások révén a településen élõk életkörülményei nagymértékben javultak. 2002. nyarán befejezõdött Kaszaper és a 2000-ben csatlakozott Pusztaszõlõs közvilágításának korszerûsítése, a meglévõ hálózat új lámpatestekkel is bõvült.

 

Nemcsak kényelmi, hanem környezetvédelmi szempontból is jelentõs beruházás volt az 1999-ben megkezdõdött szennyvíztisztító telep és csatornahálózat építése. A létesítmények átadása 2001-ben megtörtént, jelenleg a lakosság 70 %-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A 601 millió forintos fejlesztés – saját erõ felvállalása mellett – állami és különféle elkülönített állami alapok támogatásával, valamint lakossági hozzájárulással valósult meg.

Az önkormányzati intézmények folyamatos karbantartása mellett a település jelentõs összegeket fordított fejlesztésre is. Az iskola 1998-ban különálló új épülettel bõvült, melyben számítástechnikai és nyelvi tanterem kapott helyet, 2002-ben a meglévõ épület bõvült egy új tanteremmel, majd 2005-ben egy zsibongóval. Fejlesztik az intézmények eszközállományát: az iskolát korszerû számítástechnikai eszközökkel, a zeneiskolát hangszerekkel szerelték fel.

Bár a település mindig is nagy gondot fordított a sportéletre, hiszen folyamatosan támogatja az önkormányzat a helyi labdarúgó csapatot, karban tartja és fejleszti a sportpályát és a kapcsolódó létesítményeket, most mégis régi álom vált valóra a 2002. szeptemberében megkezdet és 2003-ban befejezõdött sportcsarnoképítéssel. Az 1200 m2-es létesítmény az iskolai testnevelésórák magasabb színvonalú megtartását és tömegsport fejlesztését szolgálja, de lehetõséget biztosít a nagy helyigényû községi rendezvények számára is.

 

2000-ben népszavazással csatlakozott Pusztaszõlõs Kaszaperhez, 174 fõvel, s ekkor kezdõdött meg a korábban gazdátlan és elhanyagolt településrész fejlesztése, a két év alatt több mint 100 millió Ft-os ráfordítással. Kiépült a gáz- és vízvezeték-hálózat, elkészültek a szennyvízcsatorna-hálózat tervei, és egy régi épület felújításával és átalakításával három szociális bérlakás épült. Megmentették a lebontástól és a pusztulástól a régi Weinckheim-kúriát, ahol 2003. nyarára 14 férõhelyes szociális otthon létesül, s mivel a község nem bõvelkedik munkahelyekben, a szociális otthonban létesülõ 10 új munkahely jelentõs elõrelépés a munkanélküliség gondjainak enyhítésében. A településen a legnagyobb munkáltató valójában az önkormányzat, ahol az intézmények állandó létszámán kívül – óvoda, iskola, polgármesteri hivatal, konyha és asztalosmûhely – a közmunkaprogramok keretében átlagosan évi 10-12 fõ foglalkoztatására van lehetõség. A községben van gyógyszertár és jól felszerelt fogorvosi rendelõ is. Folyamatosan mûködik a mûvelõdési ház, otthont adva a könyvtárnak, szakköröknek és kluboknak, szervezett kulturális programoknak.

 

1996 óta folyamatosan biztosítja az önkormányzat az ingyenes gyermekétkeztetést valamennyi iskolás és óvodás gyermek számára, mely nagy segítség a családoknak a beiskolázáshoz adott anyagi támogatás mellett. A magas szintû oktatás, a különbözõ, fakultációk, szakkörök és a zeneiskola foglalkozásai mind azt a célt szolgálják, hogy a településrõl elkerülõ gyerekek ne szenvedjenek hátrányt városi társaikkal szemben. Ettõl függetlenül a középiskola elvégzése után sokan maradnak munka nélkül, vagy elköltöznek a településrõl az itteni kevés munkaalkalom miatt.

 

Kaszaper az országos közúthálózatban igen jó helyet foglal el, hiszen az Orosháza-Mezokovácsháza-Battonya, illetve a Békéscsaba-Szeged városokat összekötõ 4432., illetve a 4428. számú mûutak keresztezõdésében fekszik.

 

Pályázatok

Választás

Választási ikon

Közérdekű adatok

PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com
Megszakítás