Kaszaper községi

ÖNKORMÁNYZAT

ÉVES ÖSSZESÍTETT KÖZBESZERZÉSI TERV

2010. évre

(Elfogadta a képviselő-testület  16/2010/.   (IV. 22.) számú határozatával.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kaszaper, 2010. április

 

 

 

 

TARTALOM

1. A közbeszerzési eljárások tervezése és előkészítése. 3

1.1. Közbeszerzési terv elkészítése és módosítása. 3

1.2. A közbeszerzési terv kötelező közzététele, megőrzése és megküldése. 3

1.3. Közbeszerzési eljárások előkészítése, szakértelem, tanácsadó alkalmazása  4

2. A közbeszerzés tárgya.. 5

2.1. Árubeszerzés. 5

2.2. Szolgáltatás megrendelése. 5

2.3. Szolgáltatási koncesszió (nemzeti rezsimben) 5

2.4. Építési beruházás. 6

2.5. Építési koncesszió.. 6

2.6. Kivételek a közbeszerzés tárgyában.. 6

3. A közbeszerzés értéke, értékhatárok.. 6

3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása. 6

3.2. Becsült érték meghatározásának speciális szabálya. 6

3.3. Egybeszámítási kötelezettség.. 8

4. Helyben központosított közbeszerzési eljárás. 8

5. Közbeszerzési értékhatárok.. 9

 

MELLÉKLETEK

1. számú melléklet    2010. évi tervezett közbeszerzések részletes adatai

 

2. számú melléklet    közbeszerzési értékhatárok

 

 

 

 

 

 

 

 

1. A közbeszerzési eljárások tervezése és előkészítése

1.1. Közbeszerzési terv elkészítése és módosítása

 

A többszörösen módosított 2003. évi CXXIX. sz. a közbeszerzésekről szóló törvény (továbbiakban Kbt.) 5. § (1) alapján a helyi önkormányzatok (ajánlatkérő) a költségvetési év elején, legkésőbb április 15. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) kötelesek készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseikről.

 

A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv nyilvános.

 

A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek a honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján – a közbeszerzési terv módosítása esetén a módosítás elkészítésétől számított öt munkanapon belül – közzé kell tennie.

 

A helyi önkormányzatok  (a 22. § (1) bekezdés d) pontja szerinti ajánlatkérő) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását – a kötelező közzétételét követően – a helyben szokásos módon is közzéteheti.

 

A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

 

 A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

 

(A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét. Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

 

Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni.

 

A közbeszerzési terv elkészítéséért és módosításáért: jegyző felel.

 

Az önkormányzat 2010. évi tervezett közbeszerzéseit összesítve az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

 1.2. A közbeszerzési terv kötelező közzététele, megőrzése és megküldése

 

Az elkészült közbeszerzési tervet az érintett évet követő 5 évig meg kell őrizni.

 

A közbeszerzési terv közzétételéért és megőrzéséért, jegyző felelős.

 

A közbeszerzési terv megküldése a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző szervek kérésére a közbeszerzési tervét megküldeni, ennek felelőse jegyző.

 

1.3. Közbeszerzési eljárások előkészítése, szakértelem, tanácsadó alkalmazása

1.3.1. Közbeszerzési szabályzat

 

Az ajánlatkérő köteles meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket.

 

Az önkormányzat a fenti kötelezettsége teljesítésére alkotta meg a 28/2006. (V. 11.) határozatával elfogadott, 2006. május 11-től  hatályos közbeszerzési szabályzatát. A közbeszerzési szabályzatban megjelölt személy az eljárást megindító hirdetmény jogszerűségét ellenjegyzésével igazolja. Az eljárást megindító hirdetményt nem lehet ellenjegyezni, ha az sérti a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokat. Az eljárást megindító hirdetmény ellenjegyzése nélkül a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

 

1.3.2. Elvárt szakértelem

 

A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi  és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük.

 

Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az elvárt szakértelemmel kapcsolatos követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik.

 

1.3.3. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása

 

A közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő, hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni.

Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni, egyéb esetekben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó is bevonható.

 

A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során köteles a közbeszerzési szakértelmet biztosítani. Az ajánlatkérő a hivatalos közbeszerzési tanácsadót különösen a felhívás és a dokumentáció elkészítésébe köteles bevonni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben megjelölt személy, köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatok teljesítésében személyesen részt venni. A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szabályai szerint felel.

 

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki szerepel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékben. (elérhető: www.kozbeszerzes.hu)

 

2. A közbeszerzés tárgya

 

A közbeszerzés tárgya lehet:

1.       árubeszerzés,

2.       szolgáltatás megrendelése,

3.       szolgáltatási koncesszió,

4.       építési beruházás,

5.       építési koncesszió.

 

Amennyiben a kötendő szerződés több különböző típusú, egymással szükségszerűen összefüggő tárgyat tartalmaz, akkor a szerződést a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni.

 

2.1. Árubeszerzés

 

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről.

Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

 

A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekben árubeszerzésnek minősül az ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése is az ajánlatkérő részéről.

 

2.2. Szolgáltatás megrendelése

 

Az szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

 

A meghatározás a Kbt. 27. §-ában szerepel, a kivételeket a 29.§ (2) bekezdése tartalmazza.

 

2.3. Szolgáltatási koncesszió (nemzeti rezsimben)

 

A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

 

2.4. Építési beruházás

 

Az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

 

2.5. Építési koncesszió

 

Az olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

 

2.6. Kivételek a közbeszerzés tárgyában

 

A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban alkalmazható kivételeket a Kbt. 243. §-a, a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban alkalmazható kivételeket a Kbt. 29. §-a tartalmazza.

 

 3. A közbeszerzés értéke, értékhatárok

3.1. A közbeszerzés értékének meghatározása

 

A közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, – illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni (a továbbiakban becsült érték). A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét.

 

A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott időszakban kötendő szerződések becsült legmagasabb összértéke.

 

A Kbt. előírásainak megkerülése céljából tilos a közbeszerzést részekre bontani.

 

3.2. Becsült érték meghatározásának speciális szabálya

 

3.2.1.    Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében:

§  az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

§  az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás.

 

3.2.2.    Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás.

 

A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is, amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére.

 

3.2.3.    Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is.

 

3.2.4.    Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése:

§  határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is,

§  határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

 

Ha az árubeszerzés több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

 

3.2.5.    A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat:

 

§  határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás,

§  határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa.

 

3.2.6.    A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor figyelembe kell venni

 

§  biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat,

§  banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat,

§  a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot.

 

Ha a szolgáltatás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

 

3.2.7.    Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani.

 

3.2.8.    Ha az építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani.

 

3.2.9.    Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.

 

3.2.10. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére.  

 

 3.3. Egybeszámítási kötelezettség

 

A becsült érték kiszámítása során mindazon közbeszerzés tárgyának értékét egybe kell számítani, amelyek

§  beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és

§  beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni, és

§  rendeltetése azonos vagy hasonló, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg.

 

Az egybeszámítási kötelezettséget a Kbt. 40. § (2) bekezdése mondja ki, amelyben megfogalmazott három feltételnek együttesen kell teljesülnie.

 

4. Helyben központosított közbeszerzési eljárás

 

Az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni.

 

A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra e törvény és az alábbiak szerinti önkormányzati rendelet  szabályait kell alkalmazni.

 

A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben:

a)   kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet;

b) meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét;

c)   meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét;

d)   meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját;

e)   meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét;

f)    meghatározza, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részét – e törvény szabályai szerint – az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet vagy a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó vagy ahhoz önként csatlakozott szervezet folytatja le;

g)  meghatározhatja a helyben központosított közbeszerzés részletes – az e törvénytől az ilyen eljárások sajátossága miatt szükséges eltérő – szabályait, az európai közösségi joggal összhangban.

 

5. Közbeszerzési értékhatárok

 

A megfelelő közbeszerzési eljárás kiválasztásához szükséges, 2010.-ben hatályos, értékhatárokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

 

 

Kaszaper, 2010. április

 

 

 

                                  Csürhés István                                   Giliczó Pálné
                                   polgármester                                          jegyző